Van a ház - három szövegrészlettel - Családi ház, Budapest

I.
Részlet az Új Magyar Építőművészet 2002/5. számából

'Van a "ház", amely egy hangsúlyos tengely mentén, két szinten - a földszinten és az emeleten - lineárisan egymás mellé sorolja a négytagú család primer életfunkcióit, és erre rátolva áll az ún. "nem ház": tulajdonképpen egy erdei pavilon a ligetes környezetben - ezt lehet talán nappalinak nevezni mai szóhasználatunkkal.

A "ház"-rész a premodern Medgyaszay István két gödöllői, egykori Erdő utcai családi házánál elgondoltakat eleveníti fel, aki Schmitt Jenő Henrik művészet- és természetvallás filozófiája nyomán azt tartotta építészeti értelemben hitelesnek, ha a külsőben is megmutatkozik a belső, és a fal természetes anyagai úgy jelennek meg az ősi építészetet is idéző szépségükben, hogy egyben a legmodernebb szerkesztési elveket képviselik. Medgyaszay más helyen vallott a "kieresztés" jelentőségéről is: "Aki nem járt náluk (ti. a székelyeknél), nem tudja elképzelni, milyen helyes és költői gondolat, milyen igazán építőművészeti ötlet nyilatkozik meg abban, ahogy a zárt lakóházból a szabadba való átmenetet megoldották."

A terv szimbolikus tartalmakat hordoz, amely a természetszeretetet egyfajta panteizmusban kívánja megjeleníteni azzal a megoldással, hogy a kerti pavilonnak nevezett házrészt, a "nem-házat" mintegy rátolja a "házra".'
Kapy Jenő DLA

_________________________________________________________________________
II.

Részlet az Octogon 2002/4. számából

"Minden jó háznak van egy poénja. Sőt, a jó háznak egy poénja van csak. Nem vicce, jópofa megoldása, hanem egy olyan vezérgondolata, amelynek konzekvens alkalmazásával a ház egyedi karaktere kibontakozni képes. Hogy ezt a poént mi hozza létre - a helyszín, egy másik ház közelsége, egy alaprajzi lelemény, esetleg egy kertben álló fa, a tulajdonos, egy kiválasztott anyag, egy metafóra, bármi -, az változó. Itt a fő gondolat a telek sajátossága, keskeny hosszú jellege hívta életre. Ennek alapján a ház belső közlekedői egy sétaút tengelyére fűződve fel, az épületet mintegy a kert részévé teszik. Az emeleti közlekedőfolyosó pedig hosszú, szokatlan erkély formájában fut ki a liget lombjai közé. Míg a házra ráfutó sétaút az erkély alól fut tovább hátra, a kert mélyére. Ez az ötlet, ami a hangütést megadja. S e feltételhez a ház minden egyéb meghatározó eleme idomul. A hazai építészetből oly fájón hiányzó wright-i szerves építészeti gondolat jelenléte ez. Szerves szellemi értelemben is, hiszen itt a természeti kapcsolat kibontakoztatása mellett minden formai részlet - historizálás vagy romantikus átfolklorizálás nélkül - az építészeti korszerűség igényéhez igazodik."
Bojár Iván András

__________________________________________________________________________

III.

Részlet az Alaprajz 2003/2. számából

"Egy év munkája. Mögötte egy élet munkája.
Minden részlet végiggondolt: építészet, gépészet, világítás, kert, belső. Jó arányban keverednek újító kedvű és biztos, jól bevált megoldások. A terv finom határon mozog gazdagság és gazdaságosság között. Az egyszerű, tengelyes szerkesztési rendből három kitüntetett ponton kimozdul. Mind a mester kézjegyei (ezer közül is felismerném).
1.A lépcső pihenőjének megvilágítása különleges belső téri élmény.
2.Az emeleti napozó-terasz besétál az erdőbe (szerkesztése nekem különösen kedves).
3.A nappali. Ez a ház esszenciája. Magában hordozza a telepítés lényegét, a szerkesztési elvet, az anyagváltások hierarchiáját. Szerkezete annyira egyedi, hogy a statikus is csak messziről figyelte. Belső tere tiszta, elegáns."
Kalmár László